1992-től 2002-ig tartó tervezés, tárgyalások, kérések és elutasítások, reménykedések és kudarcok után 2002. június 18-án, megnyitotta ajtaját az ELTE TTK ún. déli tömbjében, az üvegpiramis alatt, a Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény, vele egy időben a Trefort kertből átköltöztetett és itt eredeti állapotában újraépített Ásványtár. A két gyüjtemény és a valamivel később kialakított Matematikai Gyűjtemény egy idő után a Kar Természetrajzi Múzeumaként határozta meg magát és ma is e néven működik, kedzetben Zboray Géza, majd jelenleg Weiszburg Tamás vezetésével.

A Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény „elődje” a XIX. században Dr. Margó Tivadar professzor által alapított Zoológiai és Összehasonlító Boncztani Múzeum volt, amelyet annak idején Európa három legszebb gyüjteménye között emlegettek! Egy alkalommal még I. Ferenc József császár is meglátogatta és igen elismerően nyilatkozott róla! Ez az értékes kollekció 1945-ben a budapesti ostrom alkalmával szinte teljesen megsemmisült!

Amikor már egyértelművé vált az, hogy a Kar a Trefort kertből Lágymányosra költözik, fogant meg a gondolat, hogy megmaradt és azóta előállított készítményeinkből, tárgyainkból újraalkothatnánk egy hasonló együttest.

A Biológiai és Paleontológiai Gyűjteményt kezdettől fogva az különbözteti meg más biológiai jellegű gyüjteményektől, ill. múzeumoktól, hogy a növényi és állati kövületek, a kitömött és jelenleg is élő állatok, antropológiai készítmények és eszközök,  anatómiai készítmények és kutatási eszközök (mikroszkópok, elektronmikroszkóp, mikrotomok, centrifugák, műtőasztalaok stb.) együtt és összerendezetten jelennek meg a látógatók elött.

A tárlók mellett elsétálva külön is említést érdemel számos igen szép és értékes kövület, a gyönyörű csigaház-gyüjtemény, az 1870-es években készített párizsi emebri csontváz és koponyapreparátumok, Török Aurél antropométere, egy közel ötvenéves, majdhogynem első generációs német elektronmikroszkóp, számos, a XIX század első harmadában készített fénymikroszkóp, kacsacsőrű emlös kitömött példánya és csontváza, a szinvonalas ragadozó madár gyüjtemény és még sorolhatnám!

Fontos sajátossága ennek a gyüjteménynek az is, hogy napi kapcsolatban van egy, a modern tudományos oktatást és kutatást  művelő egyetemmel. Az anatómiai és az állatrendszertani gyakorlatok egy hányadát ebben a gyüjteményben tartják a kollégák, itt ui. különlegesen jó alkalom nyílik arra, hogy az ismereteket integráltan tárjuk a hallgatók elé.

A Gyűjtemény központi tere a rendelkezésre álló mintegy 50 székkel kiválóan alkalmas kisebb rendezvények, előadások tartására! Ezt ki is használják a Kar oktatói és hallgatói, hiszen speciálkollégiumoktól kezdve doktori védésekig vagy diákköri rendezvényekig gyakran igénybe veszik.

A tárlók körül az oldalfalakhoz támaszkodva asztalok találhatók székekkel. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók az előadások közötti szünetekben beülhessenek olvasgatni, tanulni vagy éppen beszélgetni.

A Gyűjtemény megnyitásának figyelemreméltó sajtóvisszhangja volt. Látogatottsága évente 5-6000 főre tehető. A betérők egy hányada Karunk oktatóiból, de főleg diákjaiból tevődik össze, de rendszeresen betérnek a campus területén rendezett konferenciák résztvevői, ill. tanártovábbképzések résztvevői és középiskolai csoportok is.

A Gyűjtemény az ELTE ún. Déli Tömbjének keleti, azaz a Duna felöli kapuján keresztül közelíthető meg legkönnyebben. A Gyűjtemény hétfőn, szerdán és pénteken de. 10 órától du. 4 óráig látogatható. Július és augusztus folyamán az Intézmény zárva tart, majd szeptember 15-től újra kinyit. A rendre felügyelő és a kiállított tárgyakat jól ismerő és azokat gondozó  múzeumgazda, Dr. Süpek Ottóné középiskolai biológus-tanár, aki segíti a látogatók tájékozódását. A Múzeumba egyszerre maximálisan harminc fő tartózkodhat. Információk a 2090-555/8329    vagy a 8645 melléken kérhetők